Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc ünneplését március 15-én és a következő napokon ünnepelték szerte a nagyvilágon és itt Erdélyben. Felsőbányán sem feledkeztek meg a történelem nagy és kiemelkedően fontos eseményéről, hivatkoztak üzenetére és az akkori idők jelentős változást hozó eredményeire. A hétvégén zajlott ünnepi rendezvényen nagyszámú résztvevő volt jelen, az RMDSZ, egyházak, civil szervezetek képviselőiként, együtt mindazokkal, akik fejet hajtottak a nagy elődök tetteinek emléke előtt.
Az 1848-as forradalom azt üzeni számunkra, hogy mindig azoknak van igaza, akik hisznek, remélnek, bíznak abban, hogy a világot meg lehet változtatni. Az Európai Uniós csatlakozás egy új esély a magyarságnak arra, hogy megvalósítsa az 1848-ban megfogalmazott célokat, és ez azt bizonyítja, hogy érdemes a történelmi távlatokban bízni: mert mindig azoknak lesz igazuk, akik hisznek a nemzet jobb sorsában, a világ megváltoztathatóságában – sugallták a történelmi igazságokat az ünnep szónokai. Az ünnepek, a közösségek életet meghatározó, megszépítő események.
Diszelőadás az RMDSZ székházban
Koszorúzás
Felsőbányán római katolikusok és reformátusok gyülekeztek, hogy délben a már hagyományossá vált temetőbe vonulással, ott pedig az emlékhelyek megkoszorúzásával róják le kegyeletüket 1848 emléke előtt.
Szakács Levente RMDSZ elnök Jeszenszky Márton honvédfőhadnagy sírjánál köszöntötte a szép számban megjelenteket, majd dr. Bónis István parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet. Az 1848-as események felelevenítése után a mához szóló üzenet fontosságát hangsúlyozta a képviselő. Örülhetünk annak, hogy március 15-e úgy lett nemzeti ünnepünk, hogy megtartását senki sem rendelte el. A polgári törvények európai megújulást tettek lehetővé. A Szabadságharc elvesztése után sem mondhatóak hiábavalónak a történtek. A magyar nép nemzetté érett, töretlen gerinccel tudta átvészelni az önkényuralom idejét, valamint a következő másfél évszázad nehézségeit. A hősök, mártírok mutatták a talpon maradás útját, az azonosságtudat vállalását – hangzott az ünnepi beszédből. Riesenberger Alajos síremléke előtt Szakács Levente elevenítette fel korabeli dokumentumok által megőrzött emléket. Puskás Tivadar főbíró, majd 1848 után polgármester sírjánál Hitter Ferenc önkormányzati képviselő szólt a forradalom előzményeiről, párhuzamot vonva 1956, majd 1989 bátor kiállásaival, majd az Európai Uniós kihívásokat ecsetelte a modern világban élők, a XXI. század embere számára és az Európai Uniós csatlakozás általi új helyzet következményeként. 1848 üzenete érvényes a mai ember számára is – hangoztatta. A kőtár emlékoszlopai előtt Ft. Dudás Miklós plébános, Lévay Márton síremléke előtt pedig Nt. Lakatos Tibor református lelkész az ige szavaiból merített üzenettel mondtak ünnepi beszédet. A Himnusz eléneklésével értek véget az ünnepi megemlékezések Felsőbányán. ( Hitter Ferenc )
Ezen a napon a magyar szabadságharc
kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk
szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi előzmények
Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.
1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a
magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt
növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta
adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek.
Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király,
I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt
követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a
határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy
szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a
nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.
1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett,
ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is
csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv
használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar
Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves
jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve,
amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját
fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési
Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a
tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó
-ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok
magyar vezetőt börtönbe záratott.
A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán
megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett.
Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg.
Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a
sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély
Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti
egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a
törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a
márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a
forradalom.
Mi történt 1848 március 15.-én?
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
A Kokárda
Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.
Mit kiván a magyar nemzet A 12 pont nyomtatott példánya
