A FELSŐBÁNYAI REFORMÁTUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE
Hogy mikor jutottak el a reformáció tanai Felsőbányára és környékére és milyen utakon azt biztosan nem lehet tudni, feltehetően az 1500-as évek derekán. Az egyház korai keletkezését mutatja az a két Úrasztali ezüsttányér melynek egyike 1533-ból való a másik pedig 1646-ból. Továbbá az 1593-ból és az 1647-ből való Úrasztali teritők, valamint az 1639-ből való fedeles és füles keresztelő kanna és az 1693-ban varrott Úrasztali kendő.
1547-ben Nagybányán megalakul a Kopácsi István által vezetett Refomátus Főiskola, majd nemsokára Felsőbányán is nyilik egy fiókja.Thurzó Ferenc buzgó kutatás után és alapos készűltséggel 1905-ben megirta az iskola történetét a „Nagybányai Evangélikus Református Főiskola Története 1547-1755-ig.” cimmel. Ebből kitűnik, hogy a felsőbányai Főiskola éppen olyan szervezettel és szabályzattal működött mint a hires nagybányai Scola Rivulina. Ez az iskola az egész egyházmegye büszkesége volt. Többek között: latin és görög nyelvet, logikát és teológiát tanitottak benne. Hires tanitói között találhatjuk Bod Pétert, az első magyar irodalomtörténet iróját is. Az iskola anyakönyvei1672-től vannak vezetve de keletkezésének idejét nem lehet tudni és valószinűleg 1755-ben szünt meg a nagybányaival egyszerre.
1567-től a lakosság a kálvini útat követi és csakhamar egyik nagyon neves egyháza lesz a magyar protestantizmusnak.
1624-ben Bethlen Gábor majd 1646-ban a Linczi békekötés után I. Rákóczi György pártfogása alatt virágkorát élte az evangéliumi tudomány Felsőbányán is.
1636-ban I. Rákóczi Győrgy fejedelem a felsőbányai egyháznak ajándékoz egy sajátkezüleg aláirt énekes könyvet(Graduálé) mely napjainkban egyik legféltettebb kincsei közé tartozik az egyházközösségnek a többi kegytárgyakkal együtt.
1687-ben a jezsuita rend tagjai letelepednek a városban. A Református egyházat megfosztják templomától, papi lakjától, iskolájától, fekvő javaitól és egyházi jövedelmeitől melyek addig a városi pénztárból voltak biztositva.
1693-ban I.Lipót király engedélyt adott a református egyháznak, hogy a városon kivűl, félreeső helyen az elvett kőtemplom helyett egy fatemplomot épithessen magának. Ez meg is történt. A templom kereszt alakú, toronynélküli volt és csak 1734-ben kapott mennyezetet majd 1735-ben padozatot és karzatot. Az orgonája 1788-ban készűlt. A kétszáz év alatt amig a templomot lebontották(1890) többször változtatták alakját a népesség száma szerint. Az egyház anyakönyvei csak 1702-től kezdődnek. Az elötte levő anyakönyvek elvesztek az idők folyamán.
1779-ben új temetőt létesitenek királyi parancsolatra. Ekkor a régi temető tetejében vettek egy rétet 40 forintért, amihez még adományoztak három rétet.
1800-ban felépitik a Református iskolát, a mostani templom közelében, két külön bejárattal és két teremmel, fiúk és lányok részére.Ezt az iskolát 1949-ben államositják, ma pékség működik benne.
1809-ben Felsőbányán, 1526 református vallású polgárt tartanak számon. Az 1830-as években ugy a templom mint a lelkészlak igen rossz állapotban lévén az egyháztanács egy új templom és lelkészlak épitését határozta el és mindenek elött ez utóbbinak az épitéséhez fogott.
A lelkészi lakás 1836-ban készült el majd 1890-ben átalakitották a mostanira.
1844-ben Lugossy József esperes lelkész idejében hozzáfognak egy kőtemplom épitéséhez. Ekkor a hivek száma 1000 lélek körül mozgott. A szabadságharc kitörése és a Kossuth bankjegyek értéktelenedése miatt az épitkezés három év után leállt. Ekkor jelenik meg az első egyháztörténeti ismertetés a már emlitett Lugossy József esperes lelkész munkája által. Az ő templomépitő munkáját folytatta kevés sikerrel Demeter József lelkész. Utóda Czelder Márton, 1871-ben nagy és erős elhatározással fogott hozzá a templom felépitéséhez szükséges pénzalap megteremtéséhez. Országos gyűjtés indult, majd 1877-ben a római katolikus templom pénztárából királyi rendeletre 15000 forintot utalnak ki az új templom épitésére. A király a városi tanácsot is kötelezte egy három részletben kifizetendő 3000 forint összegre ugyanerre a célra valamint biztositotta a faanyagot a városi erdőkből.
Ekkor vettek egy új orgonát 2000 forintért ami ma is látható.
Czelder Márton 1884-ben Kecskemétre távozik, utódja Nagy Lajos lett.
A templom: 1888-ban hozzáfognak az épitkezéshez..
Tervezője Matólczy Lajos Nagybányai Városi mérnök. A templom román stilusban épűl és 36000 forintba kerűlt egy új 9,5 mázsás haranggal és egy 12 változatú orgonával együtt, melyet Országh Sándor készitett.
Felszentelése 1890 október 6-án volt megtartva. A felavató imát Révész Bálint püspök megbizásából Dicsöfy József, Debreceni lelkész tartotta. Ekkor a város református hiveinek a száma 763 lélek.
1938-ban az I. Világháborúban a templom orgonájából elhurcolt homlokzati sipokat pótólták Hajdu József és neje, Medvecz Emilia költségén. Ekkor az egész orgonát felujitották.
Az 1970-1980-as években Dallos András lelkész idejében felújitják a templomot kivűl-belűl egyaránt. 1987-ben pedig felépitik a temetőben lévő ravatolozó-kápolnát Tót Sándor tervei alapján.
Az 1990-es években holland segitséggel sikerűlt újra megjavitani az orgonát és újraszerelni a templom belső világitását. Újrafestik a templom belsejét és egyéb munkálatokat is végeznek.
A jelenlegi református lelkész Alföldi-Lakatos Tibor ki a szerény anyagi lehetőségek ellenére megoldotta a templom csatornázását és esőviz levezetését. A közeljövőben tervben van a lelkészlak újrafedése.
Az egyházi feljegyzések 1622-től tartják nyilván az itt szolgáló lelkipásztorok nevét. Az egyházközség jelentőségére vall az is, hogy több helyi lelkész mint például:
- Szántai Molnár Mihály, 1629-1640
- Gönczi Mátyás, 1651-1655
- Gyöngyösi István, 1684-1687
- Sályi Mihály, 1787-1806
- Lugossy József, 1806-1849
esperesi hivatalt is viselt mig Szigethy Gyula István 1713-1714 Erdély püspöke lett.
A múltszázadi lelkészek a következők voltak:
- Nagy Lajos , 1885-1929
- Spáczai Árpád, 1929-1951
- Oláh Sándor, 1952-1960
- Száldobágyi József, 1960-1962
- Dallos András, 1962-2000
- Alföldi-Lakatos Tibor, 2000-től
A Felsőbányai református egyházról szoló leirások között találhatjuk az: 1896-ban Nagy Lajos lelkész által irt „A Felsőbányai Evangélikus Reformált Egyház múltja és jelene” cimű könyvet és a Soltész János által 1902-ben irt „A Nagybányai Reformált Egyházmegye története” cimű könyvet.
2002-ben végzett népszámlálás alapján Felsőbányán 886 református élt.
A FELSŐBÁNYAI RÓMAI-KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE
A felsőbányai plébániáról az első irásos feljegyzés az 1333-as, 1335-ös pápai tizedjegyzékből származik. Az egyházközség akkor az Egri püspökséghez tartozott. Ekkor Felsőbányát és Nagybányát külön plébániával rendelkező városként emlitik. Létrejötte az ide telepitett szász bányamunkásokkal hozható kapcsolatba.
1452-ben Hunyadi János a városban tett látogatása alkalmával megkedveli az akkori egytornyos templom orgonáját és magával viszi Zólyom várába. Kárpótlásként az egyház megkapja „örök időkig” a Bánya-hegy összes bányáinak jövedelmi adóját(urburáját) mely jövedelemből 1858-ban felépitik a Mária templomot.
1547-től kezdve a lakosság folyamatosan átáll a protestáns vallásra a bányák jövedelmi adóját pedig lelkészeik és tanitóik fenntartására forditották.
1593-ban tatárnak öltözött láposbányaiak felgyújtják a templomot .
1673-ban a városnak csaknem az egész lakossága a református hitre tér.
1690-ben a városban megtelepdenek a jezsuiták akik elkezdik a lakosság visszatéritését(ellenreformáció). A jezsuiták munkája meghozza gyümölcsét, a lakosság többsége visszatér a katolikus vallásra és 1773-ban új plébániát épitenek.
1765-ben Felsőbányán már csak 45 protestáns családot emlitenek.
1773-ban a jezsuiták elmennek a városból a plébániára kinevezik az első plébánost Tájer György plébános személyében(1773-1785). Ebben az időszakban már áll egy egytornyú templom melynek alakját egy korabeli kőnyomatos kép őrzi. A régi templom a jelenlegi Mária templom közelében állott.
1779-ben királyi rendeletre létrehozzák a temetőket.
1804-ben a szatmári római-katolikus egyházmegye létrejöttekor a felsőbányai plébánia egyike volt az új püspökséget alkotó 60 plébániának. Ekkor a város lakossága 4272 lélek melyből 1914 római-katolikus, 1526 református, 28 lutheránus(ágostai) és 804 görög-katolikus.
1847- május 4-én Pilászi Mihály Félix idejében elkezdik az új templom épitését.
1848- május 7-én felszentelik a Kálvária-dombon levő kápolnát.
1855-ben lebontják a régi egytornyú templomot.
1858-ban augusztus 15-én felszentelik Fischer Albin zajtai plébános tervei alapján készűlt új Mária templomot, Újhelyi Alajos plébános idején.
1859-ből származik a bányászzászló melyet 1886-ban és 1964-ben felújitanak.
1873-tól kezdve a városi fúvós zenekar résztvesz az Úrnapi körmeneten.
1885-december 13-án megalakul a felsőbányai katolikus legényegylet mely 1919-ig működik. Alapitója Hazslinszki József apát plébános és Bodnár Gáspár segédlelkész.
1887-ben Hazslinszki József idején megkezdik a „Páli Szent Vincéről „ elnevezett egyházi iskola(Zárda) épitését mely 1890-ben készül el és 1949-ig működik, az államositásig.
Az iskolában a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációjának tagjai tanitottak.
1905-ben megalakul a katolikus kör.
1925-ben megalakul a Felsőbányai Oltár Egyesület.
1929-ben Rónai István plébános idejében egy 16,5 mázsás „Nagyboldogasszony” harangot szentelnek fel a templomnak.
1931-1941 között felújitják a templomot a Kálvárián levő kápolnát és a parókiát (dr.Czumbel Lajos idejében).A kápolna külső falára elhelyezik Nagy Károlyné Hajós Ilona által festett keresztúti képeket. Ebben az időben festette meg az oltári nagybőjti leplet.
1932-szeptember 29-én felszentelik a római-katolikus temetőben levő ravatalozó kápolnát. Ugyanakkor ültetik a temetőben levő fenyőket.
1938-ban dr. Czumbel Lajos megírja a Bányászhimnusz cimű költeményét.
1944-május 7-én Kertész Pál lelkész idejében(1942-1945) elhelyezik és megszentelik a Szent József szobrot a legényegylet falán.
1948-július 26-án államositják a katolikus iskola (a Zárda épületét). Az apácák elmennek Felsőbányáról.
1957-ben a templomot újra fedték lemezzel.
1961-ben Mézmer István plébános idejében(1945-1973) átalakitják a temetőben levő ravatalozó kápolnát.
1980-ban Buchmüller István (1973-1989) plébános idejében felújitják és restaurálják a templomot kivűl és belűl.A Kálvária kápolna falára új keresztúti képek kerűlnek melyeket Köller Károly festett.
1994-ben megalakult a Római-katolikus Nőszövetség.
1996-ban kijavitják a templom tetőt de 1998-ban egy vihar következtében újra megrongálódik. Ekkor 1000 négyzetméter tetőt újra deszkáznak és lemezelnek(Ulmer Mihály plébános)
A FELSŐBÁNYAI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIATEMPLOM
RÖVID TÖRTÉNETE
TERVEZTE: FISCHER ALBIN, zajtai plébános
MÉRETEI: hossza 53 méter, szélessége 30 méter, magassága 53 méter
1847 május elsején elkezdik a templom épitését, lelkész Pilászi Mihály Félix plébános(1852-1857), városbiró Puskás Tivadar.
1848 április 27-én „despoliálják” a régi templomot.
1853-ban elkészűlnek a kűlső falak, az oszlopok és részben a szentély fedése.
1855-ben a régi egytornyú templomot lebontják(mely a jelenlegi közelében állott) és az újat teljesen befedik. Szeptember 13-án helyére kerül az egyik kereszt, október 6-án a másik kereszt.
1857-ben a templombelsőt osztrák festők festik. Február 3-án elhunyt Pilászi Mihály Félix plébános. Ugyanebben az évben a templom négy kisharangot és egy nagyharangot kap Wienerneustadt-ból ahol öntötték. Bécsből elhozzák a templom orgonáját amely Hesse Károly orgonakészitő mester munkája és eredetileg a párizsi világkiállitásra szántak.
FELSZENTELÉSE: 1858 augusztus 15-én Szűz Mária tiszteletére, Újhelyi Alajos plébános(1858-1862) idejében, Óbermeyer András káptalani helynök, kanonok felszentelte a templomot. A templom épitése kétszázezer forintba került.
A templom épitészeti vonatkozások:
A mai háromhajós és két tornyos templom főhomlokzata nyugatra néz. Épitészeti kivitelezésben római-gót stilust követ. A főboltozatot mindkét oldalon két-két pár diszesen márványozott ioni oszlop tartja. A templom portáléja négy hatalmas oszloppal és a köztük felvezető lépcsővel imponálóan hat. A milánói művészek által festett hat freskó Szűz Mária és Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A főoltárkép Lotz Károly bécsi művész alkotása 1858-ból és Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A mellékoltárok feletti képek ugyancsak bécsi művészek munkájai: A Krisztus kenyérrel(elől jobboldalt) és a Szűz Mária bányászokkal(elől baloldalt) Carl Schellein festőművész alkotása 1865-ből, és a legenda szerint két felsőbányai bányászt Glódics Istvánt és Stenczel Pált ábrázolja, kiknek hitvitájuk közben megjelenik az angyalokkal körűlvett Szűz Mária karján a gyermek Jézussal. A Nepomuki Szent János (középen baloldalt) és a Keresztoltár(középen jobboldalt) Franz Geiling alkotása 1859-ből. Értékes még az egydarab fából készűlt Jézus-szíve szobor, Tirolból.
A portálé előterében Szent István és Szent László monumentális szobrai, a homlokzati falban pedig Szent Péter és Szent Pál szobrai vannak.
A déli oldali kűlső falfülkékben és a templom belsejében szentek szobrai láthatók.
A templomban örzött bányászzászló eredetije 1859-ben készűlt és 1886-ban majd 1964-ben lett felújitva. 1927-ben Rónai István plébános idejében szerelik fel a villanyhálózatot..
A templom mostani Nagyboldogasszony harangját pedig 1929 októberében szentelték fel, melynek súlya 16,5 mázsa.
1935-ben megrendelik Budapestről a híres „Fugel”-féle réznyomatos keresztúti képeket. Ugyancsak az 1930-as években Nagy Károlyné (Hajós Ilona) megfesti az oltár nagybőjti leplét és elkésziti a Betlehemi jászol figuráit.
Az idők folyamán szükségessé vált a templom több rendbéli renoválása.
Az 1930-as években Dr. Czumbel Lajos plébános idejében a templomnak egy mindenre kiterjedő restaurálására kerűlt sor. 1957-ben a templomot újra fedték lemezzel. 1982 és 1984 között Buchmüller István plébános eszközölt egy nagyméretű javitást és restaurálást a templomon kivűl és belűl. Ez alkalommal újraszerelték a villanyhálózatot, új csillárok kerűltek a régiek helyére de más elhelyezésben, leszerelték a középen függő fából készült „lusztert”. A freskókat restaurálták. A kopott kőpadozatot márvánnyal boritották be, ugyanúgy a lépcsőket is. Lebontották az elől található két mellékoltárt (jobb- és baloldalit) és ezek helyett modernebb stilusban fából összeállitott kisméretű oltárt helyeztek el, összhangban az új miserend követelményeinek megfelelő, szintén újonnan állitott főoltárral. Lebontásra kerűlt a régi szószék és a szentély elött álló vaskerités is. Az 1857-ből származó orgonát ekkor bontják le és helyére egy elektromos orgona kerűl.
Az óriási méretű restaurálás újjá varázsolta a templomot mely ekkor nyerte el a mai belső berendezési formáját.
A felsőbányai római-katolikus templomban szolgáló papok és segédlelkészeik névsora:
- Tájer György (1773-1785)
- Eötvös Ferenc(1785-1794)
- Linczy Ferenc(1794-1813)
- Schlachta Márton(1813-1825)
- Schmoczer József(1825-1832)
- Banovics János(1832-1839)
- Pilász Mihály Félix(1840-1857)
- Újhelyi Alajos(1858-1862)
- Böhm Ágoston(1862-1878): Sprencz Miklós, Marlaszkovszki Miklós, Szikra Kálmán, Ágoston Károly, Eder Ede, Ternyei Béla, Pintye Ágoston, Vasdus Elek, Szalai Sándor, Fásztusz Elek, Tocskai József, Sirulszki Gyula, Pályi Ede
- Hazslinszki József apát(1879-1890): Ernyei Alajos, Eöri Eduárd, Fejér Kálmán, Jékel Antal, Forgách János, Erdeössy Ervin, Kuzsnyir József, Szögyeni Lajos, Moldován András, Scmiedt Lajos, Tempfli András, Csorba Lajos, Czierman György, Kaufman Gyula, Bodnár Gáspár, Czier Ferenc, Dimand Lajos, dr.Ratkovszki Soma
- Pemp Antal(1890-1901): Bötsek Károly, Szabó Gyula, Horatius Pál, Kaisz József, Havasi József, Miller János, Lengyek József, Peér István,. Firristál Lajos, Parton István, Tamás Jenő, Pótt Adolf, Felhő Gyula, Juhász János
- Pályi Ede(1901-1924): Lovász Gyöző, dr. Csókás Tibor, Pásztor József, Ekkel Lajos, Boross Bertalan
- Reiter Endre(1924-1925):Gábriel János, Barna József
- Rónai István(1925-1930):Dr.Poszet Ágoston, Vieland János, Fögg Márton, Jónucz Pál, Heinrich Ferenc
- Dr.Czumbel Lajos(1931-1941):Borsós Elek, Feigi Antal, Brendli József, Echlinger József, Fekete István, Polyák István, Gyulai Ödön, Tinkó István, Kind Gyula, Fischer Ferenc, Tempfli István, Horváth Ágoston, Toma György, Tartály András
- Ifj.Tempfli István(1941-1942) ideiglenes helyettes lelkész
- Kertész Pál(1942-1945)
- Mézmer István(1945-1973):Ritli Gyula, Pfeiffer Mátyás, György Pál, Galambos Ferenc, Sebestyén Benjamin, Uhár József, Fehér István, Tyukodi Antal, Poósz Lajos
- Buchmüller István(1973-1989): Fangli Eduard, Szabad Sándor.
- Fenyák Ferenc(1989-1994)
- Ulmer Mihály(1994-2004)
- Dudás Miklós (2004-től)
Felsőbányán 2007-ig összesen 22 plébános és 82 segédlelkész volt kinevezve.
A felsőbányai görög-katolikus lakosok a szomszéd román településekről származnak. Hogy mikor voltak már annyian, hogy rendes egyházközösségé alakultak, biztosan megállapitani nem lehet. Egyszerű, zsindellyel fedett templomuk, 1793 augusztus 27-én volt felszentelve. Az egytornyú templomban a szentélyt a főhajótól elválasztó „ikonosztáz” e vidéken az egyedüli a régiek közül amelyen a tisztán keleti stilus érvényesűl. Mindez azt jelzi, hogy a vallásfelekezet százados hagyományokra tekint vissza. Iskolafenntartó egyház volt a város életének meghatározó, alkotó eleme.
1809-ben a város lakosságának mely 4272 lélek, 804 vallotta magát görög-katolikusnak és ugyanekkor 350 lakos vallotta magát román nemzetiségűnek.
1948-tól az egyházat beolvasztották az ortodox egyházba, azóta a templomot is ők használják. Idővel, ez az egyház számbelileg kinőtte a templom befogadó képességét és a közvetlen szomszédságában új, négytornyú, kupolás templomot épitett. A régi görög-katolikus templomot pedig ravatalozó kápolnának használják.
1990-ben újra lehetővé vált, hogy gyakorolhassák vallásukat a görög-katolikusok és mivel nem kapták vissza a maguk épitette templomot, egy újat épitettek maguknak a város nyugati negyedében.
Ortodox egyház
Városunk legnagyobb lélekszámú közössége. Erejét és igényeit jelzi, hogy az 1970-80-as években bizánci stilúsu új templomot épitettek a város régi központjában, a középiskola és a piac közelében. Nemrég épűlt egy kis fatemplom, mely a város nyugati szélén található.
Jelenleg két parókiába szerveződve gyakorolják hitéletüket.